Az „árvízi hajós” titkos élete – 175 éve hunyt el Wesselényi Miklós

A legendás Wesselényi Miklós élete, ahogy a főuraké általában, kicsit sem volt unalmas, és az „árvízi hajós” még a sztereotípiákra is rá tudott tenni egy lapáttal. Ezúttal nem a báró közéletben játszott szerepét és irodalmi szerepét állítjuk a fókuszba, hanem „árvízi munkásságát” és a nők iránti olthatatlan – vagy inkább fékezhetetlen – vonzalmát.

Az országgyűlési főrendiház későbbi vezére az erdélyi Zsibón született 1796-ban főnemesi családba, és napra pontosan 175 éve, 1850. április 21-én hunyt el. Otthon tanult, természetesen kiváló képzést kapott, és 1821-22-ben már magával Széchenyi Istvánnal szelte keresztül-kasul Angliát és Franciaországot, hogy hazatérve szinte azonnal a főrendi ellenzék vezérei legyenek. 

Védőügyvédje egy bizonyos Kölcsey Ferenc volt.

Zabolázhatatlan természete – amiről később ejtünk szót – és politikai sikerei mellett olyan eredményeket ért el, amiről talán kevesebbet olvasunk: a kisdedóvás elterjesztésében, a selyemhernyó-tenyésztés meghonosításában és a földművelés, állattenyésztés megújításában éppúgy múlhatatlan érdemei vannak, mint ahogy a példamutatásban: 

de itt sem állt meg: saját költségén taníttatta őket, tanfolyamokat szervezett nekik a korszerű földművelésről, állattenyésztésről.

A „zsibói bölény”

Wesselényi Miklós testi adottságairól legendák keringenek, ezeket a kvalitásokat pedig apjától örökölte: hatalmas,

kiválóan úszott – ez a korban ritkaságnak számított – átúszta a Balatont is, sőt: „úri barátainak tréfájára úszás közben meg is borotválkozott a Balatonon” – írják róla. 

Genetikája – és életmódja – ugyanakkor hátrányos következményeket is hordozott: hiába úszott, lovagolt, sportolt, hiába áll be a béresei mellé kaszálni, a 

 Széchenyi később – miután már nem voltak olyan jóban – nemes egyszerűséggel így említi naplójában: „a Kövér”.

A nők bálványa 

Merényi-Metzger Gábor kutatásai szerint Wesselényi szeretőivel való viszonyáról elsősorban a saját naplójából tudunk: ezt több mint 20 éven át, napi gyakorisággal vezette, feljegyezte a nőkkel való találkozásait és olyannyira precíz volt, hogy a szexuális aktusok számát sem titkolta el, így mi sem tesszük: volt olyan, hogy 

A kicsapongó életmód logikus következményekkel járt: a bárónak törvénytelen gyermekei születtek. Barátja, Újfalvi Sándor tizenhárom törvénytelen gyermekről beszél! 

 – írja a jóbarát.

A kutatások szerint ez a szám túlzás, bár ki tudja. Merényi-Metzger Gábor végül hét törvénytelen gyermeket állít biztosan: forrásokkal, és nem DNS-teszttel bizonyítottan. Ezek a törvénytelen gyerekek a birtokain élő jobbágylányoktól származhattak.

A korabeli források szerint Wesselényi, 

kalandjai az egyszerű boltoslányoktól a grófnékig „terjedtek”. Szenvedett kankótól, de a szifiliszt is megkapta. Betegen, 49 évesen aztán feleségül vette Lux Annát, aki ápolónőként/szobalányként nála dolgozott: ő az esküvő idején nyolchónapos terhes volt. Két gyermekük született.

Az „árvízi hajós”

A témával foglalkozó írások szerint a szabályozatlan Duna az 1800-as években már évtizedek óta gigantikus árvízzel fenyegetett, „de az egyre gyarapodó Pest és Buda vezetése nem sokat tett a megelőzés érdekében”. A végzetes következményeket ismerjük: 

és óriási károkat okozott.

Az adatok megdöbbentőek: a Duna januárban már elöntötte Buda mélyebben fekvő utcáit, visszahúzódott, majd márciusban „a több irányból érkező,

Budán kisebb mértékű volt a pusztítás, de itt is több mint 600 épület vált az árvíz martalékává” – olvashatjuk egy összegzésben.

A mentés szervezetlenül zajlott, itt jött a képbe báró Wesselényi Miklós, aki 

 valóban rendkívüli veszélyeket vállalt, valóban rengeteg emberi életet mentett meg a halál torkából, így joggal vált a reformkor első igazi hőstípusává. Neki köszönhető, hogy a katasztrófa mértékéhez képest „kevés”, nagyjából 150 ember veszett oda. 

A szomorú vég

Ugyan a forradalom kitörését követően Wesselényi a magyar nemzet ügye mellé állt,

A haza ügyéből kirekesztve hunyt el 1850. április 21-én.

*

Felhasznált irodalom:

Eötvös Károly: Utazás a Balaton körül; Révai Kiadó, 1900

Széchenyi-Wesselényi / Feleselő naplók, Szerk. Maller Sándor – Helikon, 1986

https://mult-kor.hu/20061206_a_parasztlanyoktol_a_grofneig_wesselenyi_miklos_pajzan_kalandjai

https://rubicon.hu/hu/kalendarium/1850-aprilis-21-baro-wesselenyi-miklos-halala

https://mult-kor.hu/a-honap-embere-wesselenyi-miklos-az-arvizi-hajos-20220301

https://reformkornagyjai.hu/wesselenyi-miklos

https://muvelodes.net/enciklopedia/az-arvizi-hajos-termeszetes-gyermekei

https://foutca.hegyvidek.hu/jatszoter/merleghinta

Nyitókép: Wesselényi Miklós Barabás Miklós festményén, részlet (1836)